HEFOP időközi értékelése
A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program és EQUAL Program Irányító Hatóság megbízásából 2006 januárja és júniusa között az ICG Ex Ante végezte el a Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) időközi értékelését. A HEFOP a 2004-2006-os programozási időszak második legnagyobb, 750 millió eurós operatív programja volt, melynek elsődleges célja a foglalkoztatás szintjének emelése, a munkanélküliség csökkentése volt. A munkaerőpiaci reintegráción belül különös figyelmet fordít a hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiacra való belépésének segítésére, s ezzel társadalmi kirekesztésük mérséklésére.
A projekt keretében az értékelés három fő területre koncentrált:
- horizontális szempontok érvényesülése a HEFOP programjaiban,
- indikátorelemzés,
- kockázatelemzés.
Horizontális szempontok érvényesülése a HEFOP programjaiban
A vizsgálat célja, hogy bemutassa a horizontális elvek érvényesülésének 2004-2006-os időszakra vonatkozó helyzetét a HEFOP intézkedéseiben és ebből következően javaslatokat tegyen a pályázókat e területen segítő útmutatókhoz, szolgáltatásokhoz kapcsolódóan.
Az értékelés során az alábbi javaslatokat fogalmaztuk meg:
- A kedvezményezetteket segítő szolgáltatások, melyet az alábbi ábra mutat be:

2. Javaslatok a horizontális útmutató javítására:
Szükséges az útmutatók mechanikus szemléletének oldása, a szemléletformálásra kell a hangsúlyt helyeznie. Szükséges, hogy az útmutatók:
- Elmagyarázzák a horizontális elveket (mit jelent a fenntarthatóság, mitől több mint a környezetvédelem; mit jelent az esélyegyenlőség, mitől több mint a diszkriminációmentesség).
- Bemutassák, hogy miért fontosak ezek az elvek, milyen negatív hatásokkal kell számolni, ha ezeket nem érvényesítik. Meggyőzzék az olvasót az elvek helyességéről, fontosságáról.
Indikátorelemzés
Az elemzés két elemet foglalt magában:
- Az előrehaladás vizsgálatának keretében az értékelők feladata a programban bekövetkezett tényleges előrehaladás mérése, vizsgálata volt az indikátorok alapján, és összevetése a felhasznált költségvetési forrásokkal.
- A második, a jelen feladatban némileg hangsúlyosabb elem maguknak az indikátoroknak mint módszertani eszközöknek a vizsgálata, amely az egyes indikátorok módszertani megfelelőségét és gyakorlati alkalmazhatóságát vizsgálta a programvégrehajtás tapasztalatainak figyelembe vételével.
Az indikátorelemzés során az alábbi fő megállapításokat fogalmaztuk meg:
1. Az indikátorok teljes köre pontosan nem rögzített, abban jelentős bizonytalanságok vannak.
2. Egy-egy intézkedés szintjén definiált indikátorok nem relevánsak, nem specifikusak az intézkedés minden egyes alintézkedésére.
3. A HEFOP egyes alintézkedéseinek keretösszegei a programidőszak során folyamatosan változtak, azonban ez a változás nem került rögzítésre az EMIR-ben, és az IH-nál, valamint a KSZ-eknél is csak egy-egy forrásátcsoportosítást jóváhagyó levélben van dokumentálva a keretösszeg változása.
4. Jelentős probléma az indikátorok közérthetősége és értelmezhetősége.
Javaslataink
- A HEFOP végrehajtásában alkalmazott, minden programindikátort (azaz nem projektspecifikus indikátort) egyetlen egységes, folyamatosan karbantartott, havi szinten frissített rendszerben, lehetőleg az EMIR vagy a már alkalmazott, Excel-alapú indikátortábla keretein belül tartsák nyilván.
- Az indikátorok és azok cél- és tényértékei pontosan és rendszeresen kerüljenek rögzítésre az EMIR-ben, illetve haladéktalanul számoljanak föl minden olyan informatikai, eljárásrendbeli vagy kapacitásbeli akadályt, amely jelenleg ezt nem teszi lehetővé.
- Minden egyes intézkedés esetében már a programozás során, de mindenképpen a projektkiválasztás előtt készüljön el az indikátorokhoz egy pontos értelmezést adó definíciós jegyzék, és ennek tartalmát lehetőség szerint teszteljék a kedvezményezetti kör egyes szereplőinél, a további esetleges félreértések, illetve eltérő értelmezések megelőzése végett.
Kockázatelemzés
A feladat célja volt, hogy bemutassa a szerződéskötés és a szerződésmódosítás 2004-2006-os programozási időszak folyamataihoz kapcsolódó kockázatait, problémáit. További fontos cél volt, hogy az azonosított kockázatok és problémák mentén olyan javaslatokat fogalmazzon meg, melyek segítik e folyamatok, illetve az Operatív Program megvalósításának hatékonyabbá tételét, valamint támogatják a 2007-2013-as programozási időszak előkészítését.
Az értékelés eredményeként az alábbi javaslatokat fogalmaztunk meg
A projektvégrehajtás során négy, a szerződéskötési és szerződésmódosítási folyamat egészére vonatkozó generális jelenséget azonosítottunk, melyek a kockázatok nagy részére jellemzőek, ezért jelentősen befolyásolták az értékelés módszertanát, és a projekt outputját.
- A szerződéskötési és szerződésmódosítási folyamatok kockázatainak nagy része a pályáztatási folyamat korábbi szakaszából fakad.
- A folyamatok eredményességét veszélyeztető körülmények döntő többsége nem kockázat, hanem rendszerbe kódolt hiba.
- Az értékelési folyamat során szembesültünk azzal a ténnyel, hogy a szerződéskötési és módosítási folyamat objektív, számszaki adatokkal alátámasztott értékeléséhez szükséges adatok igen kis mértékben állnak rendelkezésre.
- További módszertani tényező az interjúalanyok, illetve a képviselt intézmények alacsony száma.
A szerződéskötési és szerződésmódosítási folyamatok sikertelenségének okai elsősorban nem külső, a rendszertől lényegében független tényezők, illetve annak működését meghatározó körülmények. A 9 általunk definiált meghatározó tényező többsége belső, rendszerszintű hibának minősül, amelyek megoldása az egyes tényezők közötti rendkívül bonyolult ok-okozati kapcsolatok, illetve fokozó hatások érvényesülése miatt elsősorban komplex, az adott folyamatra, az intézményrendszer struktúrájára és a szervezeti kultúrára egyaránt vonatkozó megközelítésben lehetséges. A beazonosított problémák megoldása jellegükből fakadóan egyúttal túlmutat az érintett folyamatok hatókörén, és általános, kifejezetten szervezetfejlesztési jellegű kérdéseket vet fel. Javasoltuk emiatt az intézményrendszer szereplőinek aktív közreműködésére, bevonására építő szervezetfejlesztési folyamat kezdeményezését és megvalósítását
Projektmenedzser
Lebovits Ágnes
Termék
Értékelés
Ágazat
Sikeres fejlesztés
